Könyvelő és ügyvédi irodák korlátlan
számú cégre, ügyfélre alkalmazhatják!
A
Beszámoló mintatár egyéb szervezeteknek ára:
Árlista
További oldalaink,
írásaink
A
cegiranytu.hu számos
ingyenes és kedvező árú információs termék elérését teszi
számodra elérhetővé.
E termékeket a törvényi változások, illetve a felhasználói
észrevételek figyelembe vételével, lehetőség szerint
folyamatosan frissítjük.
Ezen az űrlapon csak a
Beszámoló mintatár egyéb szervezeteknek megrendelésére van
lehetőség! Amennyiben más termékre van szükséged, úgy
látogasd meg a cegiranytu.hu főoldalát, vagy nézd át a
jobboldalon elhelyezett terméklistát.
Ha kérdezni szeretnél, akkor látogasd meg a
Cégiránytű tanácsadó oldalunkat.
Hozzáférési adataidat nálunk biztonságban
tudhatod. Harmadik személynek semmilyen körülmények között nem
adjuk át, kivéve, ha erre bennünket jogszabály
kötelez!
Az egyik legdrágább kincsünk az idő! Nem mindegy, hogy
„szerszámok” nélkül állunk neki egy számítást
elvégezni, vagy igénybe veszünk előre jól átgondolt és
kidolgozott segéd eszközöket, amelyek a törvény által előírt
feltételek szerint elvégzik helyettünk a munka oroszlán
részét.
Többcélú alkalmazást tesz lehetővé. Megértése nem igényel
különösebb időráfordítást.
Számos kötelező adatot, mint a szervezet neve, cím,
statisztikai számjel, cégjegyzékszám, honlapcím, e-mail cím,
vezető tisztségviselő neve, beosztása, mérleg fordulónap,
mérleg készítés időpontja, könyvvizsgálat csak egyszer kell
beírnod, a többi oldalra automatikusan betöltődik.
A mérleg és eredménykimutatás nyomtatványok szabadon
írhatók. Az összegző sorokban képlet van elhelyezve.
a PayPal fizetési lehetőség is rendelkezésedre áll (itt bankkártyával is
fizethetsz!):
Banki átutaláshoz, vagy csekkes
fizetéshez (rózsaszínű postai utalvány) a felhasználási
feltételekben találsz útmutatást. Adatainkat az oldal alján is
megtalálod.
224/2000. (XII. 19.) Korm.
rendelet a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek
beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének
sajátosságairól
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény
(a továbbiakban: Tv.) 178. §-a (1)
bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a
Kormány a következőket rendeli el:
A rendelet célja és hatálya
1. § A rendelet meghatározza azokat a
sajátos szabályokat, amelyek – egyéb jogszabályi
előírásból következően – eltérnek a vállalkozókra előírt
szabályoktól, de nem ellentétesek a Tv. alapelveivel.
2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Tv.
3. §-a (1) bekezdésének 4. pontjában felsorolt egyéb
szervezetek közül:
a) a lakás, a nyugdíjasház, az üdülő, a
személygépkocsi-tároló, a műhely vagy üzlethelyiség építő- és
fenntartó szövetkezetre (a továbbiakban: lakásszövetkezet),
b) a társasházra,
c)1 az egyesületre (ide értve a sportszövetségeket), az
alapítványra (a továbbiakban együtt: civil szervezet),
d) a köztestületre,
e)2 a közalapítványra,
f)3 az ügyvédi irodára, a szabadalmi ügyvivő irodára, a
végrehajtói irodára, a közjegyzői irodára,
g)
h) a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alapra,
i) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében
létrejött szervezetre,
j) a víziközmű társulatra,
k) a külön jogszabályban meghatározott, jogi személynek
minősülő egyéb szervezetre.
l)
m)
(2) Az (1) bekezdés k) pontja szerinti külön jogszabályban
meghatározott, jogi személynek minősülő egyéb szervezet
különösen: a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság, a
közhasznú szervezetként működő felsőoktatási intézmény, a
Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, a Felsőoktatási
és Tudományos Tanács, a Magyar Rektori Konferencia, a Hallgatói
Önkormányzatok Országos Konferenciája, az európai területi
együttműködési csoportosulás, az európai kutatási
infrastruktúráért felelős konzorcium, valamint a Nyugdíjreform
és Adósságcsökkentő Alap.
(3) A Tv. szerinti egyéb szervezetek közül az egyházi jogi
személy, valamint a befektetési alap, az egyéb alapok, a
tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a
magánnyugdíjpénztár, az önkéntes nyugdíjpénztár, az önkéntes
kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztár, a közraktár, a
kockázati tőketársaság, a kockázati tőkealap, továbbá a
biztosító egyesület beszámoló készítési és könyvvezetési
kötelezettségének sajátosságairól külön
kormányrendeletek rendelkeznek.
(4) A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap éves beszámoló
készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait a
20/A-20/C. §-ok tartalmazzák.
(5) E rendelet civil szervezetre vonatkozó
szabályozásában
a) alaptevékenység alatt az egyesülési jogról, a közhasznú
jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és
támogatásáról szóló törvényben (a továbbiakban: Ectv.)
meghatározott alapcél szerinti tevékenységet (ide értve a
közhasznú tevékenységet is) kell érteni,
b) vállalkozási tevékenység alatt az Ectv.-ben meghatározott
gazdasági-vállalkozási tevékenységet kell érteni,
c) közszolgáltatási bevétel alatt az Ectv.-ben meghatározott
közszolgáltatási szerződés alapján végzett tevékenységből
származó bevételt kell érteni.
3. § (1) A rendelet 2. §-ának (1) bekezdése szerinti egyéb
szervezetek közül az ügyvédi irodának, a szabadalmi ügyvivő
irodának, a végrehajtói irodának, a közjegyzői irodának, a
Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alapnak, a víziközmű
társulatnak, a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróságnak,
valamint a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának,
továbbá a közhasznú besorolással nem rendelkező európai
területi együttműködési csoportosulásnak és az európai kutatási
infrastruktúráért felelős konzorciumnak a beszámolókészítési és
könyvvezetési kötelezettsége megállapításánál a Tv. előírásait
kell alkalmaznia.
(2) A viziközmű társulatnak beszámoló készítési és
könyvvezetési kötelezettsége megállapításánál a Tv. előírásait
kell alkalmazni azzal, hogy e rendelet 16. §-ának (8)
bekezdését is figyelembe kell vennie.
(3)
(4) A közhasznú szervezetként működő felsőoktatási
intézménynek, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs
Bizottságnak, a Felsőoktatási és Tudományos Tanácsnak, a Magyar
Rektori Konferenciának, valamint a közhasznú szervezetként
működő európai területi együttműködési csoportosulásnak a
beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettsége
megállapításánál a Tv., valamint az egyesülési jogról, a
közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről
és támogatásáról szóló törvény vonatkozó előírásait kell
alkalmaznia.
(5) Az egyéb szervezetek által alapított, fenntartott
egészségügyi, szociális és oktatási tevékenységet ellátó jogi
személyiséggel rendelkező szervezetnél a Tv. 6. §-a (3)
bekezdésének előírásait kell alkalmazni.
(6) A rendelet 2. §-a (1) bekezdésének k) pontja szerinti
külön jogszabályban meghatározott, jogi személynek minősülő
egyéb szervezet beszámoló készítési és könyvvezetési
kötelezettségét az (1)–(5) bekezdésben, illetve e
rendelet 4. §-ában foglaltak figyelembevételével a rá vonatkozó
jogszabályi előírások alapján kell megállapítani.
(7) A rendelet 2. §-a (1) bekezdésének c) pontjában
nevesített civil szervezetek közé tartozó párt beszámoló
készítési és könyvvezetési kötelezettségének a pártok
működéséről és gazdálkodásáról szóló, többször módosított 1989.
évi XXXIII. törvény előírásai szerint köteles eleget tenni.
4. § (1) A rendelet 2. § (1) bekezdése szerinti egyéb
szervezetek közül a lakásszövetkezet, a társasház, a
Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében létrejött
szervezet (a továbbiakban: MRP szervezet), a civil szervezet, a
köztestület, a közalapítvány (a továbbiakban együtt: egyéb
szervezet) a Tv. előírásait e rendeletben foglaltak
figyelembevételével köteles alkalmazni.
(2) A közhasznú jogállású egyéb szervezet a Tv., valamint az
Ectv. előírásait e rendeletben foglaltak figyelembevételével
köteles alkalmazni.
5. § Az egyéb szervezet, az alapszabályában (alapító
okiratában) foglaltaknak megfelelően, a külön jogszabályokban
meghatározott alaptevékenységet (tevékenység célja szerinti,
lakásszövetkezeti, közhasznú, alapítványi célú tevékenység
stb.), valamint ha jogszabály lehetővé teszi, vállalkozási
tevékenységet is folytathat.
Beszámolási kötelezettség
6. § (1) Az egyéb szervezet működéséről,
vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év
könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával,
illetve a megszűnés napjával, mint mérlegfordulónappal a
Tv.-ben és e rendeletben meghatározottak szerint köteles
beszámolót készíteni.
(2) Az egyéb szervezetnél az üzleti év azonos a naptári
évvel, kivéve az év közben alakuló, illetve megszűnő egyéb
szervezetnél. A mérleg fordulónapja – a megszűnést kivéve
– december 31.
(3) A beszámoló formáját az egyéb szervezet által folytatott
tevékenység, az éves összes bevétel (az alaptevékenység és a
vállalkozási tevékenység összes bevételének) nagysága, valamint
a könyvvezetés módja határozza meg.
(4) A beszámoló lehet:
a) egyszerűsített beszámoló,
b) egyszerűsített éves beszámoló,
c) az egyéb szervezet választása alapján a Tv. szerinti éves
beszámoló.
(5) Az egyéb szervezet egyszerűsített beszámolója az 1.
számú melléklet szerinti egyszerűsített mérlegből és a 2. számú
melléklet szerinti eredménylevezetésből áll.
(6) Az egyéb szervezet egyszerűsített éves beszámolója a 4.
számú melléklet szerinti mérlegből és az 5. számú melléklet
szerinti eredménykimutatásból áll. A civil szervezet
egyszerűsített éves beszámolója a mérleg és az
eredménykimutatás mellett az Ectv. szerinti kiegészítő
mellékletet is tartalmaz.
(7) Annak az egyéb szervezetnek, amely a Tv. szerinti éves
beszámoló készítését választotta és vállalkozási tevékenységet
is folytat, a Tv.-ben előírt beszámolókészítése során
biztosítania kell az alap- és a vállalkozási tevékenységéből
származó bevételeinek, költségeinek, ráfordításainak
(kiadásainak), valamint a vállalkozási tevékenység adózás
előtti eredményének elkülönítetten történő bemutatását is.
(8) Az egyéb szervezet az egyszerűsített mérleg, a mérleg,
továbbá az eredménylevezetés, az eredménykimutatás tételeit
– amennyiben azt más jogszabály előírja –
továbbtagolja, valamint saját igényei szerint
továbbtagolhatja.
7. § (1) Egyszerűsített beszámolót
készíthet értékhatártól függetlenül az egyéb szervezet, amely
csak alaptevékenységet folytat, vagy amelynek az
alaptevékenységből, valamint a vállalkozási tevékenységből
származó (ár)bevételének együttes összege – két egymást
követő évben, évenként – az 50 millió forintot nem
haladja meg.
(2) Egyszerűsített éves beszámolót köteles készíteni az az
egyéb szervezet, amelynek két egymást követő évben az
alaptevékenységből, valamint a vállalkozási tevékenységből
származó éves (ár)bevételének együttes összege évenként
meghaladja az 50 millió forintot.
(3) Jogelőd nélkül alapított egyéb szervezetnek az
(1)–(2) bekezdésben foglaltak alkalmazásakor, ha az
üzleti évet megelőző két üzleti év egyikének vagy mindkettőnek
az (ár)bevételi adatai hiányoznak, vagy csak részben állnak
rendelkezésre, akkor a tárgyévi várható éves (ár)bevételt és
– ha van – a megelőző (első) üzleti évi (éves
szintre átszámított) (ár)bevételt kell figyelembe vennie.
(4) Az az egyéb szervezet, amely könyvvizsgálatra nem
kötelezett, és amelynek két egymást követő üzleti évben az
alaptevékenységéből, valamint a vállalkozási tevékenységéből
származó éves (ár)bevételének együttes összege nem haladja meg
a 130 millió forintot, egyszerűsített éves beszámolójának
elkészítésekor a Tv. 98/A. § (2) bekezdésének a számviteli
politikára vonatkozó előírását, valamint a Tv. 98/A. §
(3)–(5) bekezdésének előírásait alkalmazhatja.
(5) A (4) bekezdés szerinti előírások választása esetén az
egyéb szervezet a választásától mindaddig nem térhet el, amíg a
választás feltételeinek megfelel.
20. § (1) A cégbíróságon bejegyzett egyéb
szervezet beszámolójának nyilvánosságra hozatalára a Tv.
rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(2) Az a cégbíróságon be nem jegyzett egyéb szervezet, amely
más jogszabály alapján fontosabb adatait köteles nyilvánosságra
hozni, továbbá amely beszámolóját saját elhatározásából
nyilvánosságra hozza, a közzétételnek – ha jogszabály
másként nem rendelkezik – a Magyar Közlöny Hivatalos
Értesítőjében való megjelentetésével, a székhelyén történő
betekinthetőséggel vagy egyéb más, a számviteli politikájában
rögzített módon tehet eleget. A közzététel határideje –
ha jogszabály másként nem rendelkezik – az adott üzleti
év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napja.
(3) A civil szervezet a beszámolót, kötelező könyvvizsgálat
esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának
elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel
együtt az Ectv. szerint hozza nyilvánosságra.
(4) Az az egyéb szervezet, amely sem jogszabályból adódóan
kötelezően, sem saját döntés alapján a beszámolóját
könyvvizsgálóval nem vizsgáltatta felül, de valamely jogszabály
alapján köteles gazdálkodása fontosabb adatait közzétenni, a
beszámoló minden részén köteles feltüntetni a következő
szöveget: „A közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek
alátámasztva.”
(5) Az (1)–(3) bekezdésben nem szereplő egyéb
szervezetnek, amelynek sem nyilvánosságra hozatali, sem
közzétételi, sem beszámoló letétbe helyezési kötelezettsége
nincs, a beszámolóját legkésőbb az adott üzleti év
mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig el kell
készítenie, és a jóváhagyásra jogosult testülettel el kell
fogadtatnia.
Hatályba léptető és átmeneti
rendelkezések
23. § (1) A számviteli törvényhez
kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó
kormányrendeletek módosításáról szóló 342/2011. (XII. 29.)
Korm. rendelet
először a 2012. évben induló üzleti évről készített
beszámolóra kell alkalmazni. Az e rendelet szerinti,
2011. évben induló üzleti évről készített beszámolóra az e
rendelet 2011. december 31-én hatályos szabályait kell
alkalmazni.
1. gazdálkodó: a vállalkozó, az államháztartás szervezetei,
az egyéb szervezet, a Magyar Nemzeti Bank, továbbá az általuk,
illetve a természetes személy által alapított egészségügyi,
szociális és oktatási intézmény;
2.10 vállalkozó: minden olyan gazdálkodó, amely a saját
nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából
üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató
tevékenységet (a továbbiakban: vállalkozási tevékenység) végez,
ideértve a hitelintézetet, a pénzügyi vállalkozást, a
befektetési vállalkozást és a biztosítóintézetet is, továbbá a
nonprofit gazdasági társaság, az egyesülés, a szociális
szövetkezet, az iskolaszövetkezet, az európai gazdasági
egyesülés, az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet,
a vízitársulat, az erdőbirtokossági társulat, a külföldi
székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, amennyiben nem
tartozik a 3. és 4. pontban felsoroltak közé;
3. államháztartás szervezetei: azok a szervezetek, amelyeket
az államháztartási törvény11 alapján az államháztartás működési
rendjéről szóló jogszabály12 ilyennek minősít;
4. egyéb szervezet:
a) a lakásszövetkezet,
b) a társasház,
c)13 az egyesület, a köztestület,
d) az egyházi jogi személy,
e) az alapítvány, ideértve a közalapítványt is,
f)14 az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivő iroda, a
végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda,
g)15
h)16 a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap,
i) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében
létrejött szervezet,
j) a víziközmű társulat,
k) a befektetési alap, az egyéb alapok,
l)17 a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző
szervezet,
m) a magánnyugdíjpénztár,
n) az önkéntes nyugdíjpénztár,
o) az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező
pénztár,
p) a közraktár,
r) külön jogszabályban meghatározott, jogi személynek
minősülő egyéb szervezet.
6. § (1) A Magyar Nemzeti Bank, a
hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás, a befektetési
vállalkozás, a biztosítóintézet könyvvezetésének és éves
beszámolókészítésének sajátosságait kormányrendelet
szabályozza.
(2) Az egyéb szervezet beszámolási kötelezettségének,
beszámolót alátámasztó könyvvezetési kötelezettségének
sajátosságait a vonatkozó külön jogszabály és e törvény alapján
kormányrendelet szabályozza.
178. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány
arra, hogy rendeletben szabályozza:
a) az államháztartás szervezetei beszámoló készítését,
könyvvezetési kötelezettségét, a beszámolás és a könyvvezetés
során érvényesítendő sajátos fogalmi meghatározásokat,
figyelemmel az államháztartási törvényben foglaltakra;
b) a Magyar Nemzeti Bank, a hitelintézetek, a pénzügyi
vállalkozások, a befektetési vállalkozások, a biztosító
intézetek (ideértve a viszontbiztosítókat is), a tőzsde, az
elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a befektetési
alapok, az egyéb alapok, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató
intézmények éves beszámoló készítésének és könyvvezetésének
sajátosságait a Magyar Nemzeti Bank előzetes véleményének
kikérésével;
c) a 3. § (1) bekezdésének 4. pontja szerinti – a b)
pont alá nem tartozó – egyéb szervezetek beszámoló
készítésének és könyvvezetésének sajátosságait;
2011. évi CLXXV. törvény
az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil
szervezetek működéséről és támogatásáról
29. § (1) A civil szervezet könyvvezetése – a
beszámolási kötelezettség függvényében – az egyszeres
vagy a kettős könyvvitel rendszerében, magyar nyelven,
forintban történhet.
(2) A civil szervezet beszámolója tartalmazza:
a) a mérleget (egyszerűsített mérleget),
b) az eredménykimutatást (eredménylevezetést),
c) kettős könyvvitel esetében a kiegészítő
mellékletet.
(3) A civil szervezet köteles a beszámolójával egyidejűleg
közhasznúsági mellékletet is készíteni.
(4) A kettős könyvvitelt vezető közhasznú szervezet
kiegészítő mellékletében be kell mutatni a támogatási program
keretében végleges jelleggel felhasznált összegeket
támogatásonként. Támogatási program alatt a központi, az
önkormányzati, illetve nemzetközi forrásból, illetve más
gazdálkodótól kapott, a tevékenység fenntartását, fejlesztését
célzó támogatást, adományt kell érteni. Külön kell megadni a
kiegészítő mellékletben a támogatási program keretében kapott
visszatérítendő (kötelezettségként kimutatott) támogatásra
vonatkozó, előbbiekben részletezett adatokat.
(5) A kettős könyvvitelt vezető közhasznú szervezet
kiegészítő mellékletében be kell mutatni a szervezet által az
üzleti évben végzett főbb tevékenységeket és programokat.
(6) A közhasznúsági mellékletben be kell mutatni a szervezet
által végzett közhasznú tevékenységeket, ezen tevékenységek fő
célcsoportjait és eredményeit, valamint a közhasznú jogállás
megállapításához szükséges 32. § szerinti adatokat,
mutatókat.
(7) A közhasznúsági melléklet tartalmazza a vagyon
felhasználásával kapcsolatos kimutatást, a közhasznú cél
szerinti juttatások kimutatását, a vezető tisztségviselőinek
nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető
tisztségek felsorolását.
25. Átmeneti rendelkezések
75. §
(4) E törvény 27–29. §-ait először a 2012.
évben kezdődő üzleti évről készített beszámolóra kell
alkalmazni.